A pandémia alatt minden korábbinál nagyobbat növő Virtuális Erőmű Program (VEP) partnerei által megtakarított CO2 mennyisége mára olyan mértéket ér el, hogy az egyenértékű egy közel 400 ezer hektáros kontinentális erdősítéssel, vagy 3-3,5 millió tölgyfa ültetésével – azaz CO2 alapon nagyságrendileg kiváltja a teljes tervezett magyar erdősítési program nagyságát.
Kelet-Közép Európa vezető fenntarthatósági keretprogramja a VEP, amit az EU a TOP3 energiahatékonysági kezdeményezése közé választott, és mára Interreg Europe és ENSZ mintaprojekt is, eddigi eredményeit egy soha fel nem épülő erőműben fejezi ki. Ez a program megtakarításaiból épülő, „virtuális erőmű”, amely a 4. legnagyobb erőmű lenne hazánkban, ha megépült volna, de a jelenlegi növekedési ütem alapján az őszi parlamenti díjátadóig lehetséges, hogy a 2030-as cél elérése is megvalósul, azaz fél év múlva már a 2. helyre lép előre Paks után.
Egy karbon-kutatási mintaprojekt keretében a VEP szakembereinek most lehetősége nyílt arra, hogy az erőművi eredményeket ne csak „negatív”, hanem „pozitív” módon is kiszámíthassák, ezzel is adva egy új és talán még képiesebb és közérthetőbb megértési módot a fenntartható fejlődés érdekében tett munkájuknak. Ez az új mérték a Virtuális Erdő, vagy pontosabban: a „virtuális erdő egyenérték”, azaz annak az erdőtelepítési mennyiségnek a nagysága, amelyet teljes élettartama alatt elért CO2 megtakarításokkal összességében egyenértékű CO2-t tudna megkötni.
A (tögy)fa-mértékben meghatározott számok még a VEP tulajdonosát is meglepték. „Magunk sem gondoltuk volna, hogy Magyarország erdőterületeinek (kb. 1.930.000 ha) közel 1/5-ét, tehát 400 ezer ha-t, egyben a 20%-ról 25%-pontra való erdősítés kormányzati tervével közel azonos mértékű eredményt értünk el a programunkkal – annak a CO2 megtakarítását, kiváltását tekintve” – nyilatkozta Molnár Ferenc a VEP tulajdonos-ügyvezetője.
„Az elképesztő eredmény, amely már most 3-szor nagyobb mint az 1 millió fa ültetését néhány éve kitűző civil kezdeményezés célszáma. Ez persze elsősorban nem a VEP csapatának, hanem annak a fenntarthatósági közösségnek köszönhető, akiknek az áldozatos munkája révén ezek a megtakarítások megszülettek: az egyes vállalatoktól, az önkormányzatokon és közintézményeken keresztül a legkisebb magánházakig” – tette hozzá Molnár Ferenc, aki azt is kiemelte: „Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a fák és erdőink értékét nem, vagy nem csak a CO2 megkötő képességük adja. Az erdők klímaszabályozási, ökoszisztéma stabilizáló és számos egyéb pozitív hatását a Virtuális Erdő nem tudja teljeskörűen biztosítani, de ez egy komoly lépés annak irányába, hogy képszerűvé és közérthetővé tegyük a széles nyilvánosság számára is sok kicsi sokra megy elvét és a közösségi összefogasban rejlő elképesztő erőt és lehetőséget”.
A fák és növények védelme és fontossága kapcsán a VEP tulajdonosa beszélt arról is, hogy 2020-ban indította újtára az idén szintén parlamenti díjátadóját, az első önálló díjátadó gálát tervező komplex népegészségügyi programját: a Virtuális EgészségKözpont Programot (VEK), amelynek célja a mozgás- és táplálkozás, illetve a higiéniás lehetőségek fejlesztésével és kiterjesztésével az egészségesen eltöltött életidő növelése. A VEK egyik fontos része az ún. „planetáris egészség” modul, melynek fókuszában a természet és az ember, ill. szűkebben az erdők és az emberek kapcsolatából levezetett mozgási, keringési, pszichés és egyéb gyógyító és egészség-megőrző elemek állnak.
Beszélt arról is, hogy a 2019-es köztársasági elnöki ENSZ bejelentéshez hasonló megtiszteltetés a saját és a VEP csapata részére, hogy a virtuális erdősítési program kutatás eredményei és a planetáris egészséghez kapcsolódó kérdések saját standot kaphatnak a Vadászati Világkiállításon – nemzetközileg is bemutatva és jó mintává téve az innovatív és unikális magyar teljesítményeket.