EFOP 1.5.2-16-2017-00001.
Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben Tihany térségben

Kedvezményezett neve: Tihany Község Önkormányzata
Projekt azonosító száma: EFOP 1.5.2-16-2017-00001
A szerződött támogatás összege: 249 598 557 azaz kétszáznegyvenkilencmillió ötszázkilencvennyolcezer ötszázötvenhét forint
A támogatás mértéke: 100 %-os vissza nem térítendő európai uniós támogatás
A Projekt megvalósításának ideje: 2018.01.01-2020.01.01.

A projekt tartalmának bemutatása

A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a közszolgáltatások minőségi fejlesztését és hozzáférhetőségének javítását. A cél elérését a Kormány a települési önkormányzatok, és a települési önkormányzatok többségi tulajdonában álló nonprofit szervezetek, valamint többségi települési önkormányzati befolyással bíró nonprofit szervezetek, a civil szervezetek, a nonprofit szervezetek és a közfinanszírozott egészségügyi és szociális szolgáltatók együttműködésével tervezi megvalósítani.

A konzorciumunk ennek az átfogó stratégiai célnak az elérése érdekében alakult meg, és ennek megfelelően bonyolítottuk le a tervezési időszakban a projektünk igényfelmérését, piaci elemzését, célcsoport meghatározását és a megvalósítandó (és elszámolható) tevékenységeket.

A konzorciumi tagok

– Tihany Község Önkormányzata– Csopak Község Önkormányzata– Balatonakali Község Önkormányzata– Aszófő Település Önkormányzata– Balatonudvari Község Önkormányzata– Örvényes Község Önkormányzata.– Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft.

A konzorciumi együttműködés keretében vállaljuk, hogy a projektjük megvalósításával hozzájárulunk:

– a területi különbségek csökkentéséhez a humán közszolgáltatások tekintetében,– a társadalmi felzárkózás folyamatához, a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával,– a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához,– a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának javításával munkaerő-piaci helyzetük erősítéséhez,– az egyes közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának fejlesztéséhez,– ágazatközi együttműködések, integrált megoldások kialakításához,– az országosan homogén szolgáltatások differenciálásához,– a kapott támogatáson felül jelentkező esetleges többletköltséget önerőből finanszírozzuk.

A projekt megvalósításának megyei térsége Veszprém megye. A projektelemek fizikai megvalósítása a konzorciumot alkotó településeken történnek meg.

A támogatással érintett megye fejlettsége az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján (ezer Ft, 2015. évi KSH adatok alapján): 2 513 ezer Ft.

A projektet indukáló probléma

A térségre jellemző hogy kiugróan nagy a területi különbség a képzett munkaerő rendelkezésre állása, a foglalkoztatottság és munkanélküliség mértéke esetében. A településeken észlelhető a gazdasági, szociális, infrastrukturális hátrányok, melyek együttesen korlátozzák az ott lakók életesélyeit. A regionális különbségek kedvezőtlen hatásai észlelhetők a településeken. A településeken az egészségügyi, oktatási, szociális intézményi ellátottság, infrastruktúra, helyi gazdasági aktivitás és közigazgatási hozzáférés akadályozott, rossz helyzetű.

A problémákból kiindulva szükség van az alapvető humán közszolgáltatások kapacitásának és szolgáltatáspalettájának fejlesztésére, a szakemberek kompetencia-fejlesztésére, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztésére.

A projekt célrendszere

A projektünk általános célja kapcsolódik az EFOP 1. prioritáshoz célkitűzéseihez, és a projektünk olyan tevékenységeket tartalmaz, amely a települési helyi esélyegyenlőségi programokban (HEP) tervezett intézkedéseket, az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javítása érdekében tervezett intézkedések megvalósítását támogatja.

A projekt kiemelt célja a kulturális- és társadalmi tőke, továbbá az egyéni és közösségi cselekvőképesség fejlesztése, amelynek eredményeként az egyes térségekben, településeken, településrészeken élők fel- és megismerik településük emberi, szellemi, tárgyi, környezeti értékeit, tudatosulnak bennük saját személyes és szűkebb közösségük emberi, tudás- és képességbéli értékei és alkalmassá válnak a környezetükben és önmagunkban rejlő erőforrások fejlesztési, fejlődési célú tudatos alkalmazására.

A területileg differenciált, komplex humán közszolgáltatás-fejlesztés révén a beavatkozások hozzájárulnak a szolgáltatáshiányos térségek számának csökkentéséhez, a valós helyi problémákra reagálva, célzott szolgáltatási eszközök bevezetése útján adnak választ a területi kapacitáshiányokból adódó problémákra.

A területi egyenlőtlenségek csökkentésére, ily módon a társadalmi felzárkózás feltételeinek javítására irányuló eszközök, ezen eszközök adott területi problémákhoz igazodó, megfelelő kombinációja, a különböző területi kiegyenlítést szolgáló intézkedések összehangolása segítségével járul hozzá az adott területeken az elmaradott és szolgáltatáshiányos területek felzárkóztatásához.

A beavatkozások építenek az ágazati programok már megvalósult, és várható eredményeire, összhangban állnak az egyes terület- és településfejlesztési programokkal, és kapcsolódnak az infrastrukturális fejlesztésekhez, továbbá szoros kapcsolatban állnak a helyi esélyegyenlőségi programokban, mint a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. helyi szintű dokumentumaiban foglaltakkal.

A projekt által megfogalmazott alapvető célok

A projekt egyik legfőbb célja a társadalmi felzárkózás érdekében, a területi különbségek csökkentése, a minőségi humán közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása.

A projekt másik fő célja a helyi esélyegyenlőségi programokban feltárt problémák komplex, a helyi közösségekre és erőforrásokra alapuló kezelését célzó területi hatókörű fejlesztési programok megvalósításának támogatása.

A projekt részcéljai

– A humán közszolgáltatások terén jelentkező szakemberhiány enyhítését szolgáló ösztönző programok megvalósítása– A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságra való felkészítésének, munkaerő-piaci eszközökben való részesedésének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése– A helyi kisközösségek társadalom-szervező szerepének megerősítése– A vidék megtartó képességének erősítése, valamint az ezzel kapcsolatos disszemináció támogatása– A kultúrák közötti párbeszéd erősítése

Szakmai összefoglaló
az EFOP-1.5.2-16-2017-00001
„Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben
Tihany és térségében” című projektben végzett tevékenységekről

Projekt időszak: 2018. március 1.- 2021. március 31.
Konzorciumi partner: Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft.
Résztvevők összesen: 437 fő

Szakmai beszámoló összefoglalója

A projekt időtartamában a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. vállalt feladatait teljesítette, amelynek keretében lakossági fórumok és iskolai programok kerültek megrendezésre, összesen 437 fő bevonásával. A programok a tihanyi konzorciumot alkotó települések (Tihany, Aszófő, Balatonakali, Örvényes, Balatonudvari, Csopak) mindegyikére eljutottak. A projekt keretében sikeresen kifejlesztésre került az energiahatékonyságra épülő, tudatos életmódformálást elősegítő oktatói anyag, amelyek a szakmai programokon bemutatásra kerültek. A Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. előadói 30 alkalommal tartottak előadást a célcsoportok (általános iskola és a települések felnőtt lakossága) számára.

1. A szakmai programok témái az alábbiak voltak

1.1.Fenntarthatósági fejlődés fórumok

A klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése érdekében, a fenntarthatósági célok támogatásának érdekében a fenntartható fejlődés fórumok alapvető célja a klímaalkalmazkodást és klímaváltozás megelőzését szolgáló energiahatékonysági tevékenységek lakossági szintű ismereteinek és feltételeinek kialakítása, ahol a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. által fejlesztett és kivitelezett oktatási program biztosítja a fórumok magas szakmai minőségét és hatékonyságát. A fenntartható fejlődés fórumokon érintettük az energiatudatosság és energiatakarékosság, fenntartható település, épületenergetika, megújuló energiaforrások, fenntartható közlekedés, helyi gazdaságfejlesztés, hulladékmentes háztartás témaköreit.

A klímaváltozás mérséklését segítendő energiahatékonysággal kapcsolatos szemléletformálás és a lakossági oktatási programunk kidolgozása révén bővültek a helyi hivatalokban dolgozók, civil szervezetek, a családok, általában a lakosság energiafelhasználással összefüggő ismeretei, mely következtében javult települési szinten a klímaadaptációs intézkedések végrehajtásának hatékonysága.

1.1.2. Költségkímélő, energiahatékonysági praktikák bemutatása

Hazai kutatások szerint a háztartások közel 20%-ában – mely főként a pályázat célcsoportját érintik - az energiaszámlák felemésztik a jövedelem nagyjából egyharmadát. A képet tovább árnyalja a KSH jelentése, amely szerint a létminimum környékén élők fogyasztásában folyamatosan nő a háztartási energiára fordított kiadások részaránya.

Oktatási programunk az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásoknak is segítséget kívánt nyújtani energiaszámláik csökkentésében néhány egyszerű, az energia megtakarítást szolgáló praktika/ismeret elsajátításával.

1.1.3. Pénzügyi kalauz otthoni energiahatékonysági beruházások megvalósításához

Az egyszerű spórolási ötleteken túl szükséges a kevésbé költséges és drágább beruházások bemutatása is. Ahhoz, hogy egy kis jövedelmű háztartás akár egy kisebb beruházást megvalósítson, a döntés meghozatalához szükséges annak elsajátítása, hogy egy adott háztartás ki tudja kalkulálni a várható energia költségek csökkenését, ezáltal a beruházás várható megtérülését is, illetve fel tudja mérni, hogy a háztartás költségvetéséhez mérten milyen mértékű fejlesztésekkel érdemes tervezni.

1.2. Ökológiai körökhöz kapcsolódó események

A minél hatékonyabb környezeti szemléletformálás helyi feltételeinek elősegítése érdekében a témára érzékeny/fogékony lakosok, szervezetek, intézmények körében az önkormányzat kezdeményezésére egy öko kör platform került létrehozásra. Ennek célja, hogy állandó, de mégis rugalmas szervezeti keretet biztosítson többféle korosztálynak és érdekcsoportnak, és folyamatosan becsatornázza a helyi igényeket és számba vegye a helyi adottságokat, ötletgyűjtések, fejlesztési igények- és már működő jó gyakorlatok összegyűjtésével és kiértékelésével.

1.3. Korosztályok közötti együttműködési programok

A működő ökokörök munkájának eredményeire építve - előzetes igényfelmérések, ötletgyűjtések, fejlesztési igények- és már működő jó gyakorlatok megfogalmazása – célunk volt a többféle korosztályt egyszerre megszólító és a korosztályok együttműködését célzó hatékony környezeti szemléletformálás megvalósítása, a tudásátadás ösztönzése.

Az idősödő és idős emberek, valamint a fiatalok között meglévő szakadékok csökkentése, a generációk közötti kapcsolat és együttműködés erősítése, fejlesztése, az együttműködésben lévő erőforrások hatékonyabb kihasználása fontos célja volt a programoknak. Aktív közösségépítés valósult meg a fenntarthatósággal, környezettudatossággal kapcsolatos tematikákban az idősek erőforrásaira támaszkodva. Az idős személyek szakmai és élettapasztalatainak igénybevétele, az idősek mint „ötletgazdák” (think-thank) bevonása a változásmenedzselésbe, jövőformálásba, a klímaváltozásra való felkészülésre, alkalmazkodásra. A programok megvalósítása során alkalmaztuk az intergenerációs csapatmunkát és probléma megoldást.

2. A szakmai rendezvények statisztikája

3. Eredmények

Összességében elmondható, hogy a meghirdetett programok igen nagy érdeklődés mellett kerültek megszervezésre, a célcsoport toborzása eredményesnek bizonyult. Az előadások témáival sikerült megszólítani azokat a felnőtteket, akik fogékonyak a környezetvédelem, a környezettudatos életmód iránt.  Az előadók törekedtek arra, hogy a részt vevők szemléletét egy környezettudatosabb gondolkodásmód irányába fordítsák, amely interaktív munkamódszerrel még hatékonyabbá tudott válni.

Továbbá fontos volt az, hogy az általános iskolás korosztály bevonása is megtörtént, hiszen hamarosan ők alkotják a felnőtt társadalmat, ezért a prevenció megerősítése e téma iránt, a motiváció felkeltése a jelen kor társadalmának felelőssége. A felnövekvő generáció számára meghatározóvá kell, hogy váljon a környezetkímélés, mert a fenntartható fejlődés a felhasználók szemléletének, valamint magatartásának megváltoztatásán keresztül érhető el.