Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben – kedvezményezett térségek

Kedvezményezett neve: Mórahalom Városi Önkormányzat
Projekt azonosítószám: EFOP- 3.9.2-16-2017-00006
Támogatás intenzitása (%-ban): 100%
Megítélt támogatás: 499.949.100,- Ft
Projekt időbeli ütemezése: 2018.01.01-2020.12.31

Projekt tartalmának bemutatása

A projekt legfőbb célja a területi különbségek és különösen a településméretből adódó társadalmi hátrányok komplex megközelítéssel történő, a helyi igényeken alapuló csökkentése a humán közszolgáltatások tekintetében, valamint a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása elsősorban a köznevelés, a felsőoktatás, a felnőttoktatás által biztosított informális és nem formális tanulás területén, a helyi tudástőke gyarapítása érdekében.
A projekt megvalósításával hozzájárulunk a humán közszolgáltatásokban dolgozók képzettségének javításához, ezáltal is fejlesztve az általuk ellátott szolgáltatások minőségét és hatékonyságát. Javítjuk az országosan homogén szolgáltatások átalakítását a kisközösségekre - személyre szabott szolgáltatásokon keresztül -, javítjuk a szegregációt, továbbá célunk a helyi közösségek számára folyamatosan elérhető közszolgáltatások minőségének és tartalmának fejlesztése a jelentkező igények figyelembe vételével.
Közvetett célok a nem állami szervezetek ösztönzése a szolgáltatások bevonásába, az állampolgárok bevonása a szolgáltatások tervezésébe.

Konzorciumi tagok

- Mórahalom Város Önkormányzata
- Ruzsa Község Önkormányzata
- Ásotthalom Községi Önkormányzat
- Szatymaz Községi Önkormányzat
- Üllés Község Önkormányzata
- Bordány Község Önkormányzata
- Domaszék Községi Önkormányzat
- Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft.

Szakmai összefoglaló az EFOP-3.9.2-16-2017-00006 „Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben a Mórahalmi járásban” című projektben végzett szakmai tevékenységekről 

Projekt időszak: 2018. január 1.- 2020. december 31.

Konzorciumi partner: Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft.

Résztvevők összesen: 735 fő

Szakmai beszámoló összefoglalója

A projekt időtartamában a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. vállalt feladatait teljesítette, amelynek keretében az általános –és középiskolai programok (családi napok, interaktív előadások, versenyek) kerültek megrendezésre, összesen 735 fő bevonásával. A programok a mórahalmi konzorciumot alkotó települések (Mórahalom, Domaszék, Ruzsa, Ásotthalom, Szatymaz, Üllés, Bordány) mindegyikére eljutottak. A projekt keretében sikeresen kifejlesztésre került az energiahatékonyságra épülő, tudatos életmódformálást elősegítő oktatási anyag, amely a megtartott szakmai programok alapját képezte. A Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. előadói 30 alkalommal tartottak programot a célcsoportok (általános - és középiskolás tanulók) számára.

1. A szakmai programok témái az alábbiak voltak

1.1.Fenntarthatósági családi napok

A klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése érdekében, a fenntarthatósági célok támogatásának érdekében a családi napok alapvető célja a klímaalkalmazkodást és klímaváltozás megelőzését szolgáló energiahatékonysági tevékenységek lakossági szintű ismereteinek és feltételeinek kialakítása volt, ahol a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft által fejlesztett és kivitelezett oktatási program biztosította a program magas szakmai minőségét és hatékonyságát. A családi napokon érintettük az energiatudatosság és energiatakarékosság, fenntartható település, épületenergetika, megújuló energiaforrások, fenntartható közlekedés, helyi gazdaságfejlesztés, hulladékmentes háztartás témaköreit.

A klímaváltozás mérséklését segítendő energiahatékonysággal kapcsolatos szemléletformálás és a lakossági oktatási programunk kidolgozása révén bővültek a családok, azon belül mind a tanulók, mind a szüleik energiafelhasználással összefüggő ismeretei, mely következtében javult lakossági szinten a klímaadaptációs intézkedések végrehajtásának hatékonysága.

1.1.1. Költségkímélő, energiahatékonysági praktikák

Hazai kutatások szerint a háztartások közel 20%-ában – mely főként a pályázat célcsoportját érintik - az energiaszámlák felemésztik a jövedelem nagyjából egyharmadát. A képet tovább árnyalja a KSH jelentése, amely szerint a létminimum környékén élők fogyasztásában folyamatosan nő a háztartási energiára fordított kiadások részaránya.

Oktatási programunk az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásoknak kívánt segítséget nyújtani energiaszámláik csökkentésében néhány egyszerű, az energia megtakarítást szolgáló praktika/ismeret elsajátításával. 

1.1.2. Pénzügyi kalauz otthoni energiahatékonysági beruházások megvalósításához

Az egyszerű spórolási ötleteken túl szükséges a kevésbé költséges és drágább energetikai beruházások bemutatása is. Ahhoz, hogy egy kis jövedelmű háztartás akár egy kisebb beruházást megvalósítson, a döntés meghozatalához szükséges annak elsajátítása, hogy egy adott háztartás ki tudja kalkulálni a várható energia költségek csökkenését, ezáltal a beruházás várható megtérülését is, illetve fel tudja mérni, hogy a háztartás költségvetéséhez mérten milyen mértékű fejlesztésekkel érdemes tervezni.

1.2. Környezettudatossági verseny és előadások

A versenyek és előadások illeszkedtek a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervekhez, továbbá a helyi tantervek alapelveit figyelembe vettük. A következő 2 témában került sor versenyek és előadások megtartására: energia-takarékosság és energia-hatékonyság, megújuló energiák.

A célcsoportot az általános iskolai felső tagozat és a középiskolás célcsoport alkotta. A 2 témában kifejlesztett szakmai tartalomnak illeszkedtek a Nemzeti Alaptanterv (NAT) szerinti alábbi fejlesztési területekhez, kulcskompetenciákhoz, továbbá a következő műveltségterületekhez és tantárgyi tartalmakhoz:

• Fenntarthatóság, környezettudatosság

• Természettudományos nevelés

Az előadásokkal kombinált versenyek változatos munkaformák folyamatosan biztosították a tanulók érdeklődésnek és motivációjának szinten tartását.

1.3. Versenyek és előadások alap-és kulcskompetencia fejlesztéshez

A programelem a természettudományos kompetencia, valamint a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztéséhez járult hozzá. A programelemben megvalósuló előadások, versenyek, vetélkedők, játékok a következő szakmai területeken biztosítottak célzott ismeretátadást nem formális, informális tanulás formában: alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, környezetbarát közlekedés, a fenntarthatóságot szolgáló életciklus alapú fogyasztói szemlélet elterjesztése.

A célcsoportot az általános iskolai felső tagozat és a középiskolás célcsoport alkotta. A 3 témában kifejlesztett szakmai tartalom illeszkedett a Nemzeti Alaptanterv (NAT) szerinti alábbi fejlesztési területekhez, kulcskompetenciákhoz, továbbá érintett műveltségterületekhez és tantárgyi tartalmakhoz:

• Természettudományos és technikai kompetencia

Az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás rendszerének kiemelt feladata. A kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása a NAT kiemelten fontos tartalma. Cél, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során.

• Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetvé tettei, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben, így a fenntartható fejlődés elősegítésében is.

A 3 témában kifejlesztett oktatási modulokon alapuló az ismeretátadás során az előadók pedagógiailag alátámasztott módszertanokat, technikákat (kooperatív csoportmunkában való oktatás, projektmódszer, moduláris oktatás stb.) alkalmaztak. A pedagógiai módszereknek kellően interaktív és tapasztaláson alapuló ismeretátadást biztosítottak, illetve jelentős arányban alkalmaztak változatos technikákat a frontális módszeren kívül. A modulokat úgy építették fel, hogy a hátrányos helyzetű tanulók számára is releváns ismereteket nyújtanak.

2. A szakmai programok statisztikája

3. Szakmai eredmények

Összességében elmondható, hogy a meghirdetett programok az iskolai korosztály és családjuk körében igen nagy érdeklődést keltett, a célcsoport toborzása eredményesnek bizonyult. Az előadások témáival sikerült megszólítani a tanulókat, akik ezáltal, fogékonyabbak lesznek a környezetvédelem, a környezettudatos életmód iránt.  Az előadók törekedtek arra, hogy a részt vevők szemléletét egy környezettudatosabb gondolkodásmód irányába fordítsák, amely interaktív munkamódszerrel még hatékonyabbá tudott válni.

A felnövekvő generáció számára meghatározóvá kell, hogy váljon a fenntartható fejlődés gondolatköre, mert a globális problémák megoldása csak a következő generációk szemléletének, valamint magatartásának megváltoztatásán keresztül érhető el.