EGY KÁRPÁT-MEDENCEI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉT ÉS IDŐSZERŰSÉGÉT HANGSÚLYOZTA A VIRTUÁLIS ERŐMŰ PROGRAM ÁLTAL SZERVEZETT TUSVÁNYOSI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZAKMAI KEREKASZTAL

Közvetlenül a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor beszédét követően került sor a tusványosi fenntarthatósági témájú programrész keretében a Virtuális Erőmű ProgramTM (VEP) kárpát-medencei bevezetésének bemutatására. A VEP ez év őszi helyi vonatkozású, romániai (temesvári és gyulafehérvári) helyi erőműveinek megnyitását követően jövő tavasszal angliai és olaszországi bevezetésével nemzetközivé válik.

A VEP igazgatója a köztársasági elnök (Kék Bolygó) Klímavédelmi Alapítványának és az EMMI – Fenntarthatósági Témahét rendezőjével, a PontVelem Nonprofit Kft. képviselőjével együtt jelent meg a lelkes és aktív közönséggel telt sátorban, ahol interaktív beszélgetést folytatott több fenntarthatósági témáról, valamint programjaik kárpát-medencei kiterjesztésének tervéről.

Az eseményt moderáló Krakkó Ákos, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány sajtó­főnöke több szemléletes és pragmatikus példán keresztül kérte fel hozzászólásokra mind az előadókat, mind a közönséget. A VEP igazgatója a Virtuális Erőmű Program nemzeti eredményeit, illetve nemzetközi (elsősorban az esemény szempontjából kiemelt temesvári és gyulafehérvári) terjeszkedésének eddigi sikereit és következő lépéseit mutatta be.

Az előadók egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság terén holisztikus, rendszerszintű megközelítéssel lehetséges a legjobb eredmények elérése, melyben a kormányzatnak szabályozási, közpolitikai és támogatáspolitikai, a tudománynak és a piacnak innovációs felelőssége és szerepe van. Emellett az egyénnek is feladata és felelőssége, hogy a saját erőből, pusztán tudatossággal és odafigyeléssel elérhető jelentős megtakarításokért tegyen. Ezt segíti a szemléletformálás, mely elsősorban a jövő generációk, mellettük és rajtuk keresztül pedig a már felnőtt nemzedék elérén keresztül képes eredményeket elérni, melyre a Virtuális Erőmű Program és a tartalomszolgáltatása és szakmai támogatása mellett megvalósuló Fenntarthatósági Témahét sikeres hazai és nemzetközi terjeszkedésre alkalmas példák és minták.

Az előadók egyetértettek abban is, hogy e kiemelt nemzeti fenntarthatósági szemléletformálási programok terjeszkedésének első hulláma a határon túli magyarságot, a Kárpát-medencében élő magyar nemzetet kell érintse, majd később a V4 országok és Európa kell, hogy következzenek, mely törekvésnek erős alapokra és közös platformra van szüksége.

Erre azonban önmagában nem alkalmas a magyarországi nemzeti fenntartható fejlődési stratégia, viszont egy kárpát-medencei fenntartható fejlődési stratégia betölthetné ezt a szerepet, melyet időszerű lenne már idén elkezdeni és a nemzeti összetartozás évében (2020) lehetne megvalósítani – ezzel bekapcsolva a stratégia eredményeit a 2021-2027-es uniós tervezési-programozási folyamatok előkészületeibe is.