Szennai Ádám, Continental Automotive Hungary Kft., energia menedzsment coach;
adam.szennai@continental-corporation.com
László Tamás okl. bányamérnök
Megjegyzés: A cikk a Virtuális Erőmű Program megbízásából készült
A Continental Automotive Hungary Kft budapesti telephelye több éve hajt végre energiahatékonysági beruházásokat. A 2014-es év mérföldkőnek tekinthető ezen a területen, ekkor fogalmazta meg a Continental jelenleg is érvényes központi energiapolitikáját, amely a teljes cégcsoportban, így a magyarországi telephelyeken is érvényes. Ebben az évben született döntés arról is, hogy a budapesti gyár ISO50001 szerint tanúsított Energiairányítási Rendszert fog bevezetni és működtetni, melynek eredményeként 2015-től az energiahatékonysági törekvéseket és programokat ebben a keretrendszerben hajtják végre. Összefoglalásunkban néhány jelentősebb projekt eredményeit mutatjuk be, a Virtuális Erőmű Program keretein belül első alkalommal a budapesti telephely vonatkozásában.
A Continental Automotive Magyarország Kft. budapesti gyára a konszern céljaival összhangban a fajlagos energiafelhasználás évi min. 3%-kal való csökkentését tűzte ki célul. E cél elérése érdekében történik a saját forrásból finanszírozott energiahatékonysági beruházások tervezése és lebonyolítása, továbbá ehhez járulnak hozzá a beruházással nem feltétlenül járó intézkedések, amelyek veszteségek feltárásával, folyamatok optimalizálásával és a tudatosság növelésével közvetve vagy közvetlenül javítják az eredményeket.
A telephely 2017-ben 21 GWh/év villamos- energiát és 5,5 GWh/év földgázt használt fel, utóbbi kizárólag az épületek fűtésére szolgál. Ezek csökkentését többek között az alábbi beruházások célozták.
Világítási rendszerek beruházásai:
A telephely legnagyobb kiterjedésű épületei a gyártócsarnokok és a központi magas-raktár. A raktár fémhalogén izzóval szerelt mélysugárzóit 2015-re váltotta le a LED világítás, a gyártócsarnokok megvilágítását biztosító 4x18W teljesítményű, T8 fénycsővel szerelt lámpatestek fejlesztése pedig több fázisban valósult meg 2015 és 2017 során. Három gyártóépület esetében retrofit T8 LED fénycsövek kerültek beépítésre, a legutóbbi beruházás során pedig a negyedik területen kerültek be 600x600mm-es LED panelek az álmennyezetbe. A megtakarítások számításánál a beépített teljesítményeket, és a jelenleg is érvényes folyamatos üzemvitelt vettük alapul.
Adiabatikus párásítás
Az elektronikai gyártás követelményeire való tekintettel a páratartalom szabályozása érdekében korábban elektromos fűtésű gőzös párásítók kerültek telepítésre a központi légkezelőkhöz. Ezek technológiai és üzemviteli szempontból előnyösek, de a telephely villamos energia felhasználásából jelentős arányt képviselnek. 2016 és 2017 során került beüzemelésre egy-egy adiabatikus rendszer, ahol 70 bar feletti nyomás állítja elő a légcsatornákba juttatott, fordított ozmózissal tisztított vízből készülő aeroszolt. Mivel az érintett rendszerek téli időszakban is igényelnek hűtési energiát, a korábban gőzképzésre fordított villamos energiának töredékére van szükség a porlasztáshoz, ami egyben adiabatikus hűtésként is szolgál, ezért csak részidőben, a környezeti tényezők függvényében van szükség a porlasztás után beépített meleg vizes utófűtő használatára.
Az energetikai számítások alapját az épületfelügyeleti rendszerből származó 365 napos, külső hőmérséklet és páratartalom adatok adták, ezekből képeztünk napi középértékeket és számítottuk ki a frisslevegő abszolút nedvességtartalmát [g/kg] és entalpiáját [kJ/kg]. Ebből, továbbá az elvárt hőmérséklet és relatív páratartalom értékpárokból, a légkezelő térfogatáramából és a 20%-100% között változó frisslevegő arányból számítható a napi vízigény [m3], továbbá az így kapott mennyiség felmelegítéséhez és elpárologtatásához szükséges energiaigény [MWh] is.
A 12 havi mért adatok alapján, valamint 23oC belső hőmérséklet és 40% relatív páratartalom alapjel esetén az éves összesített mennyiségek: vízigény: 236,0 m3/év, energiaigény: 172,1 MWh/év. A 2016-os eredmények, valamint a két rendszer tulajdonságainak ismeretében becsültük a 2017-es beruházás eredményeit.
A fotókon a légcsatornába kerülő 330kg/h névleges kapacitású porlasztókeret látható beépítés előtt, valamint az ebben található 4kg/h kapacitású porlasztók egyike.
Légtechnikai optimalizálás
Ez a projekt kiváló példája annak, hogy az épületfelügyeleti és energia monitoring rendszerekre fordított beruházás közvetve is hatással lehet az energiafelhasználás csökkentésére. A magas-raktár légtechnikai rendszere felülvizsgálatra került 2017-ben azzal a céllal, hogy a fűtés és hűtés mellett a szellőztetés is igényalapú legyen. Ezzel a ventilátorok üzemideje jelentősen, a területet ellátó 5db rooftop berendezés ventilátorai a módosítás után csak fűtési vagy hűtési igény esetén üzemelnek. A raktár méretéből, forgalmából és az ott dolgozók számából fakadóan a természetes légcsere megfelelő frisslevegő arányt biztosít. A számítások során a rooftopok negyedórás, mért villamos terhelési adatait vettük alapul, ezek üresjárati (tisztán ventilátoros) energiaigénye 5,5kW-6,5kW közötti. A módosítás után a tisztán ventilátoros üzemmódot készenléti állapot váltotta fel, ezért a készenléti teljesítményhez tartozó üzemidőből és a ventilátoros üzemmód teljesítményigényéből berendezésenként számítható a megtakarítás. A módosítás óta mért 8 havi 130MWh megtakarítás alapján az éves becsült eredmény 200 MWh/év.
Összesített energia-megtakarítási eredmények
A fent ismertetett fejlesztések villamos-energia megtakarításának összege: 1603,4 MWh/év
Az energiatakarékosság eredményeinek bevitele a Virtuális Erőmű Program számításába
Az összegezett villamosenergia-megtakarítás 1603,4 MWh.
A VEP szempontjából elfogadható villamos teljesítménycsökkenés:
PVEP= QVE x η / τCS = 1603,4 MWh x 50% / 6000 h = 133,6 kW ahol:
PVEP – a VEP szempontjából értékelt villamos teljesítmény csökkenés,
QVE – a teljesítmény számítás alapját képező hőenergia megtakarítás,
η – átlagos erőműi hatásfok
τCS - erőműi éves csúcsidei üzemóraszám
Összegezve a Continental Automotive Hungary Kft. budapesti telephelyén megvalósított energiahatékonysági beruházások 133,6 kW értékkel járultak hozzá a Virtuális erőmű építéséhez.