Energiahatékonysági beruházások a Siófoki távhőtermelésben

A Siófoki Távhőszolgáltatást a COTHEC Energetikai Üzemeltető Kft. két fűtőműből látja el forró vízzel. A fűtőművekben a meglévő kazánokkal a maximális hőigényt nem lehetett biztosítani, ezért mindkét fűtőműbe új kondenzációs kazánt kellett beépíteni. A 2017. év nyarán beüzemelt kondenzációs kazánok hatásfoka javította a fűtőművek hatásfokát, amely energia-megtakarítást eredményezett. Az éves szintre kivetített energia-megtakarítás 2525,8 MWh. 

A két fűtőműben (Siófok, Városház tér 1. illetve Siófok Semmelweis utca 2.) a 2017-es évben egy-egy 1.000-1.000 kW hőteljesítményű modern, kondenzációs földgáztüzelésű kazánok telepítését vállalta a Cothec Kft., ESCO konstrukcióban.

A két kazán beépítésére 2017. nyarán került sor, amelynek eredményeként a hőtermelés hatásfoka javult és egyben jobban illeszthető a nyári illetve átmeneti időszakban a kazán teljesítmény a kisebb fogyasztói igényekhez.

A Cothec Kft. 2017. április 1.-től üzemelteti, karbantartja az új és az átvett kazánokat 10 éves hőtermelői szerződés keretében.

A korszerűsítés előtti állapot és a megvalósított kazáncsere

A Siófok Városház téri fűtőműben az alábbi hőtermelő berendezések üzemeltek a korszerűsítés előtt:

• 1 db 2002-ben gyártott Hoval Max-3 típusú 1950 kW-os névleges teljesítményű melegvizes kazán Weishaupt gyártmányú G7/1-D típusú 250 kW-1.150kW teljesítményű gázégővel.
• 2 db 2002-ben gyártott Hoval Max-3 típusú 780kW névleges teljesítményű melegvizes kazán Weishaupt gyártmányú G7/1-D típusú 250 kW-1.150kW teljesítményű gázégővel,
• 2 db 1975-ben gyártott Lavatherm SLT-3 típusú 2.000 kW teljesítményű melegvizes kazán 2300kW teljesítményű gázégővel
• Jelenlegi téli csúcs hőigény: ~3,8 MW, előremenő hőmérséklet: 85°C
• Nyári igény: ~0,8 MW, és előremenő és visszatérő hőmérséklet: 65/50°C

A 3 db 2002-ben gyártott kazán a maximális hőigényt nem tudta kielégíteni, viszont a 40 éves kazánt beüzemelni már nem lehetett. Ezért volt szükség egy új kazán beépítésére. Az új kazán tipusa: Viessmann Vitocrossal 300 (1.000 kW telj) Weishaupt földgáz égővel. Beüzemelés kezdete: 2017. június. Az új kazán a nyári időszakban jobb üzemi hatásfokot is el lehetett érni.

 Az új kazán beruházásának köszönhetően gázlekötést 501 m3/h-ról 410 m3/h-ra lehetett lecsökkenteni, amit csak az új „gáz évben„ 2017. október 1.-től lehetett  érvényesíteni.

A Siófok Semmelweis utca 2. (kórházi) fűtőműben az alábbi hőtermelő berendezések üzemeltek a korszerűsítés előtt:

• 3 db 2002-ben gyártott Viessmann Vitoplex 100 SX1 típusú 1.120 kW Névleges teljesítményű melegvizes kazán Weishaupt gyártmányú R.B.L RS 160/M BLU típusú (930 kW-1.860 kW) gázégővel.
• 1 db 2006-ban gyártott Hoval Max-3 típusú 3.000 kW Névleges teljesítményű melegvizes kazán Hoval gyártmányú HG-E 380 A típusú gázégővel. 
• maximum hőteljesítmény biztosítása: 4-5 MW
• Jelenlegi téli csúcs hőigény: ~3,8 MW, előremenő hőmérséklet: 85°C
• Nyári igény: ~0,8 MW, és előremenő és visszatérő hőmérséklet: 65/50°C,
• 1 db. 2007-ben gyártott MDE 12 V típusú MTE gázmotor, villamos teljesítménye 1.166 kWe, hőteljesítménye 1.300 kW

A maximum igények kielégítését korábban a fűtőmű a Hoval Max-3 kazán üzemével biztosította, de az optimális kazán hatásfokot nem lehetett így nem elérni. A nyári- és átmeneti időszakban a Viessmann kazánok üzemeltek, de a korszerűbb kondenzációs kazánnal sokkal jobb a termelési hatásfok. Az új kazán típusa: Viessmann Vitocrossal 300 (1.000 kW telj) Weishaupt WMG 20/2-A/ZM-LN földgáz égővel. Beüzemelés kezdete: 2017. augusztus.

Az új kazán beruházásának köszönhetően a gázlekötést 501 m3/h-ról 410 m3/h-ra lehetett lecsökkenteni, amit csak az új „gáz évben”, 2017. október 1.-től lehetett érvényesíteni. 

A megtakarítások számítása:

A fűtőművekben megtermelt hőt, hőmennyiség mérőn csak 2017. április 1.-től mérjük (a kórházi fűtőműben, nem volt beépítve külön hőmennyiségmérő a lakossági távvezetéki ágra 2017. elejéig).

A számítás alapja 2017. április 1-től számított időszak bevitt földgáz mennyisége illetve termelt hőből adódó hatásfokjavulás elemzése. A Városház téri fűtőműnél a vizsgált megtakarítási szakasz 2017. július 1-től 2018 január 31., míg a Semmelweis 2. fűtőműnél 2017. augusztus 1-től 2018 január 31. időszak.

A bázis hatásfok, amihez képest számoljuk az elért jobb termelői hatásfokot a 2017. április 1-től a beüzemelési időszak kezdetéig. A táblázat tartalmazza az új kondenzációs kazán beépítésével kapott energia-megtakarítási eredményeket

Siófok Városház tér fűtőmű

Megtakarítás: 3 770 GJ/(2017-08-2018-01), egész évre kivetítve 7540 GJ.

Siófok Városház tér fűtőmű

Megtakarítás: 1 035 GJ/(2017-06-2018-01), 1553 GJ/év

A fejlesztésekkel elért eredmények ismertetése

A fejlesztések eredményeképpen összesen a két fűtőműben a vizsgált periódusban 4.805 GJ megtakarításra került sor, ami az egész évre kivetítve 9093 GJ/év, ami 2525,3 MWh/év-nek felel meg.

Tanulságok, tapasztalatok

A bemutatott projekt alapján jól látható, hogy abban az esetben, ha a hőtermelő rendszer elöregedett és energia pazarló illetve nem optimális a teljesítmény kiosztás egy kisebb kondenzációs kazán beépítésével javul a hőtermelés hatásfoka, így komoly energia megtakarítás érhető el. A Cothec Kft. által kínált ESCO konstrukció keretében azon távhő szolgáltatóknak is lehetőségük van a korszerűsítéseket elvégeztetni, akiknél a beruházás fedezetéül szolgáló pénzeszközök nem állnak rendelkezésre. A Megrendelő a beruházást önerő igénybevétele nélkül valósíttatja meg, a Cothec Kft. a szerződés időtartama alatt felel a rendszer üzemeltetési-, javítási- és karbantartási munkáinak elvégzéséért. A megrendelő a teljes körű szolgáltatásért cserébe egy fix alapdíjat illetve csökkentett hő díjat fizet (MEKH által jóváhagyottan), mely összességében kevesebb, mint a rosszabb hatásfokkal üzemeltett hőtermelés energia költsége.

A kazáncserékkel elért energia megtakarítás éves szintre kivetített összege: 2525,8 MWh/év

Az energiatakarékosság eredményeinek bevitele a Virtuális Erőmű Program számításába

Az összegezett villamosenergia-megtakarítás 2525,8 MWh.

A VEP szempontjából elfogadható villamos teljesítménycsökkenés:

PVEP= QVE x η / τCS = 2525,84 MWh x 50% / 6000 h = 210,5 kW  ahol:

PVEP – a VEP szempontjából értékelt villamos teljesítmény csökkenés,

QVE – a teljesítmény számítás alapját képező hőenergia megtakarítás,

η – átlagos erőműi hatásfok

τCS - erőműi éves csúcsidei üzemóraszám

Összegezve a két fűtőműben a hőtermelés hatékonyságának növelése 210,5 kW értékkel járult hozzá a Virtuális erőmű építéséhez.

Hőközponti fűtési szivattyúk energiahatékonysági csereprogramja (szivattyúrekonstrukció) 3. és 4. ütem

A felhasználóinkhoz távhővezetéken eljutatott hőt a saját tulajdonban levő  hőközpontokban alakítjuk át a fűtési és használati melegvíz célú felhasználásra alkalmas formába, amelyhez az épületben levő hőleadók, radiátorok fűtési vizének keringtetése is hozzá tartozik. A FŐTÁV-nak a hőközponti fűtési keringtető szivattyúk energiahatékonysága érdekében végzett korábbi vizsgálata szerint a kereken 2 MW összteljesítmény-felvétellel jellemezhető korszerűtlen, állandó fordulatszámú, az igényekhez túlméretezett fűtési szivattyúk villamosenergia-felvétele változó fordulatszámú hajtások bevezetésével mintegy 38 %-kal (3 370 MWh/év-vel) lenne csökkenthető. Az eredmények alapján a FŐTÁV 5 évre tervezett szivattyúrekonstrukciós programba kezdett 2012-ben, amelynek az első év sikere alapján 2014-ben a 3., 2016-ban pedig a 4. ütemét hajtotta végre.

A FŐTÁV fő tevékenysége a főváros 17 kerületére kiterjedő távhőszolgáltatás, amely tulajdonképpen a felhasználók fűtési és használati-melegvíz célú hőigényének kielégítéséhez szükséges hőszolgáltatást jelenti a kiépített távhőrendszereken keresztül. A távhőrendszerekben a saját fűtőművekben előállított, valamint a kis- és nagyerőművektől vásárolt hőenergia mintegy 546 km nyomvonal-hosszúságú, részben földbe fektetett primer távhővezeték hálózaton keresztül jut el a 238 000 lakossági- és 6 600 egyéb (intézményi, kommunális, szolgáltatási és ipari) fogyasztóhoz. Az épületekhez távhővezetéken eljuttatott forróvíz a hőközpontokban kerül átalakításra fűtési és használati-melegvíz célú felhasználásra alkalmas hőmérsékletre, amelyhez az épületekben levő hőleadók, radiátorok fűtési vizének keringtetése is hozzá tartozik.

A Társaság 2017. évi teljes villamosenergia-felhasználása 30 344 MWh volt, amelyből a mintegy 3 500 db saját tulajdonban álló hőközpont fogyasztása 20 977 MWh-t, azaz megközelítőleg 69 %-ot tett ki. Megjegyezzük, hogy a hőközpontok villamosenergia-felhasználása a 2014. évi értékhez képest kb. 850 MWh-val, a hőközponti felhasználás aránya pedig több mint 5%-kal csökkent, részben a szivattyúrekonstrukciós program korábbi ütemeinek köszönhetően.

A villamosenergia-felhasználás nagy része a hőközpontok többségében a fűtési és a használati-melegvíz keringtető szivattyúk működtetéséből ered. A fent említett, mintegy 21 GWh éves hőközponti villamosenergia-felhasználásnak kb. 40 %-át a használati-melegvíz termelésben, 60%-át pedig a fűtésszolgáltatásban használjuk fel.

Az épületekben levő szekunder rendszerek (fűtővezetékek, stb.) legtöbb problémája a hálózatok beszabályozatlanságából és más vízelosztási hibáiból következik, amely a keringtetéshez szorosan kapcsolódik. A problémákra korábban – elsősorban az átalánydíjas távhőszolgáltatás időszakában – gyors, és általánosan alkalmazott megoldást jelentett a meglévő keringtető szivattyúk teljesítményének a növelése.

Napjainkban azonban a fűtés korszerűsítések eredményeként a keringetett, illetve szükséges fűtési melegvíz térfogatáram folyamatosan és számottevően csökken, ezért modellszámítást készítettünk az egyes szekunder rendszerek elméleti keringetési villamosenergia-igényéről a jelenlegi állapotokat tükröző átlagos hálózati és szivattyú tulajdonságokat feltételezve. Megállapítottuk, hogy a hőközpontokban a ténylegesen megmért villamosenergia-felhasználás a vizsgált helyszínek kb. 50 %-ában a számított értéket jelentősen (közel 50 %-kal) meghaladja, és csak a címek kb. 20 %-ában kisebb a számítottnál. Egy hőközpont kapcsolási rajzát mutatja az 1. ábra.

1. ábra – Hőközpont egyszerűsített kapcsolási vázlata

A fejlesztés ismertetése

A FŐTÁV Zrt. tulajdonában lévő hőközpontok többsége az 1995-2010. közötti időszakban került felújításra, így a felújítások kezdetén beépített szivattyúk ma már semmiképpen sem nevezhetők korszerűnek, amint az 1. képen is látható.

A szivattyúk rekonstrukciójához kapcsolódóan az első ütem alapján aktualizált elméleti összes hőközponti szintű megtakarítási potenciál mintegy 3,37 millió kWh évente, amely egyben a jelenlegi árakon évi 110 millió Ft költségmegtakarítási potenciált is jelent.

1. kép – Korszerűtlen fűtési szivattyúk

A szivattyúrekonstrukciós program előkészítésének részeként, a jellemző gépek üzemével kapcsolatban a FŐTÁV Zrt. hőközponti üzemviteli méréseket bonyolított le. A 20 hőközpontra kiterjedő mérési sorozatok szerint az összesen 23,4 kW teljesítményfelvétellel jellemezhető érintett szivattyúk mintegy 103 MWh évi villamosenergia-felvétele korszerű szivattyúk és változó fordulatszámú hajtás bevezetésével mintegy 45 %-kal (46 MWh/év-vel) lenne csökkenthető.

Ezt egyrészt az teszi lehetővé, hogy a 15 évnél idősebb szivattyúk hatásfoka a korszerű szivattyúkéhoz képest – azonos munkapont mellett – kb. 20 %-kal rosszabb, másrészt a változó tömegáramú szabályozás kisebb vízforgalom mellett biztosítja az igények maradéktalan ellátását. Ezen „öreg” szivattyútípusok cseréje tehát energetikailag, illetve a szolgáltatás biztonsága érdekében is indokolt. A távhőrendszerben levő újabb (15 évnél fiatalabb) gépek összhatásfoka ugyan viszonylag jónak mondható, azonban cseréjük változó térfogatáramú rendszerek esetén (korszerűsített kétcsöves rendszerek) energetikailag ugyancsak megtérül.

A korábbi energetikai-gazdaságossági modellszámítások első ütem alapján aktualizált eredménye szerint a régebbi típusok cseréje esetén még állandó térfogatáramú keringetés esetén is 5 év alatti a szivattyúcsere egyszerű megtérülési ideje, főként a 200 W feletti teljesítménytartományban.

A 2012. és 2013. években végrehajtott szivattyúcserék a korábbi vizsgálatok eredményét megerősítették. Az 1. és 2. ütemben beépített szivattyúk eredményeképp a fűtési szivattyúk villamosenergia-felhasználása nagyjából a felére, az érintett hőközpontok éves felhasználása pedig átlagosan 32%-kal csökkent.

A szivattyúcsere programba az elméletihez képest jelentős mértékben túlfogyasztó szivattyúk közül kerültek kiválasztásra az üzemviteli és működési paraméterek alapján cserélendők.

A beruházási program 3. és 4. üteme keretében összesen 310 db szivattyú cseréjét szándékoztuk megvalósítani.  2014-ben a korábbi ütemeknek megfelelően 80 db, 2016-ban viszont már 230 db szivattyú cseréjét hajtottuk végre. A programban végzett cserék mellett a meghibásodott, illetve az átépítés miatt leszerelendő szivattyúkat is már korszerű berendezésekre cseréljük, amelyek száma évente ugyancsak 50-100 db-ot tesz ki.

A lecserélt szivattyúk helyére Grundfos Magna 3 típusú szivattyúk kerültek. Azokban a hőközpontokban, ahol voltak tartalék szivattyúk, ott azok megmaradtak, amint az a 2. képen is látható.

2. kép – Régi és új típusú szivattyú

Az 1. és 2. ütemek tapasztalatai és az aktuális villamos energia egységárak alapján pontosított kalkuláció szerint a 3. és 4. ütemben beépített szivattyúkkal évi 630 MWh villamosenergia-, illetve 20 millió forint költségmegtakarítás érhető el. Az egyszerű megtérülési idő 4-5 év közöttire adódik.

A rekonstrukciós program keretében lecserélt szivattyúk típusát és összes villamos teljesítményét az 1. táblázat mutatja.

1. táblázat – A szivattyúrekonstrukció 3. és 4. ütemében cserélt szivattyúinak névleges teljesítménye

Az 1. táblázatból látható, hogy az összesen 80, illetve 230 db szivattyú villamos teljesítményigénye összességében 41,7 illetve 102 kW-tal csökkent.

A fejlesztéssel elért eredmények ismertetése

A szivattyúcserékkel elért megtakarítást a beépítés előtti 3 év (2011-2013, illetve 2013-2015) hőközponti éves villamosenergia fogyasztások átlagához, mint bázishoz viszonyítottuk. A bázis évek fogyasztási adatai, valamint a szivattyúcseréket követő évek (2014-2017.) fogyasztási adatai a FŐTÁV Zrt. éves mérőleolvasásaiból kerültek meghatározásra. A hőközpontokban a szivattyúcserén kívül, a szükséges karbantartáson túl más fejlesztések nem voltak, így a számítható villamosenergia-megtakarítások a szivattyúrekonstrukciós cseréknek köszönhetőek. A megtakarításokat a 2. táblázat szemlélteti.

2. táblázat - Hőközponti fűtési szivattyúcsere program 3. és 4. ütemének megtakarítása

A szivattyúrekonstrukciós program 3. és 4. ütemében részt vevő hőközpontokban a fejlesztés előtti együttes beépített szivattyú teljesítmények 397,3 kW-ot tettek ki, míg a fejlesztés után a beépített 310 db új szivattyú villamos teljesítménye összesen 253,6 kW-ot, amely 143,7 kW beépített teljesítménycsökkenést jelent.

A projekt hozzájárulása a Virtuális Erőmű programhoz.

Fentiek alapján a fejlesztés eredményeként 143,7 kW mértékű beépített villamos teljesítménycsökkenés mellett 630,9 MWh fűtési keringtetésben jelentkező villamosenergia-megtakarítást sikerült elérni.

A VEP szempontjából elfogadható villamos teljesítménycsökkenés (2014. és 2016. évi fejlesztések összesen):

PVEP= ΣPbázis – ΣPfejlesztés = 397,3 kW – 253,6 kW = 143,7 kW

ahol:

PVEP – a VEP szempontjából értékelt villamos teljesítmény csökkenés,

ΣPbázis – a fejlesztés előtti villamos teljesítmény hőközpontokra összesen,

ΣPfejlesztés – a fejlesztés utáni villamos teljesítmény hőközpontokra összesen,

a villamos teljesítmények a hőközpontok éves villamosenergia-felhasználásából a fűtési keringtető szivattyúkra eső mennyiségnek a felhasználási profilnak megfelelően számított értékek,

a fejlesztés előtti teljesítmények, valamint a 2014. évi beépítések esetén a fejlesztés utáni teljesítmények három év átlagát jelentik.

Összegezve a hőközponti fűtési szivattyúk energiahatékonysági csereprogramjának 3. és 4. üteme 143,7 kW értékkel járult hozzá a Virtuális erőmű megépítéséhez.

Energia irányítás, elengedett kézzel a Continental Automotive Kft. veszprémi gyárában

A Continental Automotive Kft. azon ritka vállalatok egyike, amelyek nem vettek igénybe tanácsadói szolgáltatást az MSZ EN ISO 50001:2012 szerinti energia irányítási rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez. Ennek oka a felső vezetés teljes körű elkötelezettségében, és az energia irányítási csoport  szakmai kompetenciájában keresendő. A rendszerfejlesztés már a szabvány hazai adaptálásának évében, 2011-ben elkezdődött, jóval korábban, mint hogy a vonatkozó corporate szintű előirányzatok napvilágot láttak volna. Már a kezdetekben is rendszeresek voltak a munkacsoport ülések, noha az első formális kinevezések csak 2015-ben születtek meg. Mára az energia irányítási feladatokért felelős team létszáma elérte a 14 főt, az egyes szabályozók aktív, mért és dokumentált alkalmazásának gyakorlata pedig a szervezet minden szintjébe beivódott. A szervezeti felépítést, azon belül pedig a munkacsoport elhelyezkedését az 1. ábra mutatja be.

1. ábra: A Continental Automotive Kft. veszprémi üzemegységének organigramja

Ez az önszerveződő folyamat csak úgy lehetett sikeres, hogy az operatív felelősök szakmai ambíciói, hozzáértése és tenni akarása találkozott a felső vezetés környezet- és klímatudatos gazdálkodásról alkotott elképzeléseivel. Ahogy mondani szokás: „ A jó gazda szeme hízlalta a jószágot.”

Idővel a Continental központjában is megfogalmazódtak, és minden üzemegység felé delegálásra kerültek az energiagazdálkodás fejlesztését szolgáló célelőirányzatok, az ezeknek való megfelelés azonban a veszprémi gyár esetében már nem volt kérdés. Az kérdés igazából az volt, hogy hogyan, és milyen mértékben szárnyalják túl az elvárásokat.

A rendszer kiépítése a kezdeti lépésektől a sikeres tanúsító auditig – időrendben – az alábbi mérföldkövekből állt:

1. 2011 04.- A vállalat helyi vezetésének elkötelezettsége

2. 2012.01. – Az Energia Menedzsment team létrehozása

3. 2012.03. – A team tagjainak képzése

4. 2013.01. – Operatív, ütemezett beruházások meghatározása

5. 2013.06- A beruházások megkezdése prioritás alapján

6. 2013.09. – A vállalat dolgozóinak bevonása a hatékony energia felhasználás érdekében

7. 2014.01. – A vállalat vezetésének megerősített elkötelezettsége a Corporate Energy Policy publikálásával

8. 2014.04. – Teljes körű energia átvizsgálás, állapotrögzítés, MSZ EN 16247 szerint

9. 2015.01. – A beruházások megvalósítása, kiértékelése

10. 2015.06. – Visszacsatolás a célok, előirányzatok és a vállalati energiapolitika felé

11. 2015.09.-ISO 50001 szabvány tanusításának előkészítő operatív munkái

12. 2015.11. – Harmadik feles tanúsító audit, dokumentált nem megfelelőség nélkül

Az ún. alapállapot-rögzítésben már definiáltuk a viszonyítási alapot jelentő bázisévet (2010), és azokat az energiateljesítmény-mutatókat (ETM), amelyekhez viszonyítva a fejlődést mérni szándékoztunk. A bázisév megválasztása sem volt véletlen: ekkor kezdődtek a tervezett energetikai beruházások a vállalatnál, és ettől az időponttól datálható a cég életében a termelési struktúra, valamint a volumen jelentős átalakulása. A bázisévtől mostanáig a gyártóterület 19%-kal, gyártott termékek száma mintegy 50%-kal nőtt, ezzel fordított arányban pedig a termékegységre vetített fajlagos energiafelhasználás (ETM1) 0,36 kWh/db-ról 0,25 kWh/db-ra csökkent. Az ETM-ek alakulását a bázisévtől mostanáig a 2. ábra mutatja be.

2. ábra: Az energia teljesítmény-mutatók százalékos alakulása

A fajlagosak csökkenése, természetesen, jórészt csak jelentős invesztíciók árán volt lehetséges, ezt azonban minden szempontból támogatta a példaértékű termék- és szolgáltatás-beszerzési eljárás, ami – nem mellesleg – szintén az energia irányítási rendszer kiépítésének eredményeként került átdolgozásra. A jelenleg érvényben lévő szabályzó az ún. LCCA (Life Cicle Cost Assessment) elv alapján szerveződik, tehát azokat az ajánlati tartalmakat részesíti előnyben, amelyek teljes életciklusuk alatt a legalacsonyabb anyag- és energiafelhasználást eredményezik. Ez odáig terjed, hogy számos esetben a magasabb beruházási költségű opció került kiválasztásra, amennyiben azok üzemeltetési költségei – azokkal arányosan pedig energiafelhasználásuk és károsanyag-kibocsátásuk – alacsonyabb. Néhány példa az elmúlt évek jelentősebb beruházásai közül:

1. A födémszigetelés teljes cseréje, alacsonyabb hővezetési tényezőjű szerkezettel

2. A kazánház és a fűtési rendszer átfogó rekonstrukciója

3. A gyártócsarnokok általános világításának cseréje LED fényforrásokra

4. A sűrítettlevegő-kompresszorok hulladékhőjének hasznosítása HMV termelésre

5. Az elavult légkezelő berendezések cseréje, forgódobos hővisszanyerővel szerelt egységekre

6. Evaporatív adiabatikus szabadhűtés kiépítése technológiai hűtőkörökre

A megvalósult beruházások hatását az energia fogyasztás alakulására a jobb szemléltetés végett egy „mi lett volna, ha a beruházások nem realizálódnak” vs. tényleges energiafogyasztás kimutatás szemlélteti a 3. ábrán.

3.ábra:Valós energia fogyasztás vs. beruházások nélküli energia fogyasztás

vállalat kiemelt hangsúlyt helyez az elért eredmények kommunikációjára és disszeminációjára. Nem titkolt cél, hogy a corporate szintű benchmark – amelyet egyébként rendszeres, gyáregységek közötti keresztauditok is támogatnak – referenciaüzemmé nőjük ki magunkat. Rendszeresek a belső oktatások és tudatformáló intézkedések, kiválóan működik a dolgozói javaslatok elbírálását és megvalósítását szolgáló „ötletdoboz” rendszer, és hogy a társadalmi felelősségvállalásról, illetve a közösségi kommunikációról is essék szó: családi nap keretén belül mutatjuk be az elért eredményeket, ezzel is támogatva az energiatudatosság minél szélesebb körű térnyerését. Szoros az együttműködés a Veszprémi Egyetemmel és más felsőoktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel, a gyakornoki program pedig az új energetikus generáció tapasztalatszerzését segíti. Említésre méltó, hogy a szabványos EIR kiépítésében is segédkezett egy végzős környezetmérnök hallgató.

A Continental Automotive Kft. jó példa arra az esetre, amikor egy szervezeten belül minden szükséges kompetencia rendelkezésre áll a transzparens és jól tervezhető energiagazdálkodás megvalósításához. Ebben a cégkultúrában a személyes ambíciók hajtóereje alulról tolja, a felső vezetés támogatása pedig felülről húzza a fejlődési folyamatot, így tanácsadói támogatás nélkül, „elengedett kézzel” is meg tud valósulni a hatékony energia irányítás.